Források áttekintése

Az Európai Unió jelenleg 27 tagállam 271 régióját magában foglaló közösség. A 2004. és 2007. évi bővítések által a régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségek mélyebbek, mint korábban, holott már az 1957-es Római Szerződésben (Az Európai Közösség Alapító Szerződése) megfogalmazódik, hogy az integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül.

A régiók közti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése kulcsfontosságú területe az Európai Unió ún. regionális politikájának.A regionális politika keretein belül az Európai Bizottság az egyes időszakokra vonatkozóan meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket (az egész közösségre vonatkozóan), továbbá a célok megvalósítására elkülönített alapokat biztosít.

A regionális politika fő célkitűzései (2007-2013)

Konvergencia célkitűzés – ennek lényege a legfejletlenebb régiók és országok felzárkózását elősegítő tényezők, növekedést előidéző feltételek javítása.
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés – ennek célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása.
Európai területi együttműködés célkitűzés – a célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló, nemzetek közötti együttműködést.

Fejlesztések forrásai

A fenti célkitűzések megvalósítását a 2007-2013 közötti időszakban három alap biztosítja:

az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA),
az Európai Szociális Alap (ESZA) és
a Kohéziós Alap

2007 és 2013 között két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap forrásai állnak rendelkezésre. Magyarország számára a kohéziós fejezeten kívül az Európai Mezőgazdasági
és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Halászati Alapból további uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre. A regionális politikai célkitűzéseire szánt forrásokat a különböző alapok megosztva biztosítják az alábbi ábra szerint.

A regionális politika célkitűzéseinek megfelelően meg van határozva, hogy az egyes célkitűzésekhez tartozó forrásokat milyen feltételek alapján igényelhetik az egyes régiók.

Konvergencia célkitűzés

A Konvergencia célkitűzés támogatásaiból azok a (NUTS 2 szintű) régiók részesülhetnek, amelyekben az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP/fő) alacsonyabb a közösségi átlag 75%-ánál. Magyarországon a konvergencia célkitűzés támogatásaira az alábbi régiók jogosultak: Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld.

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés

A Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés támogatásaiból azok a régiók részesülhetnek, amelyek kívül esnek a konvergencia célkitűzésre nyújtott támogatások kedvezményezetti körén. Támogatásokat kaphatnak azon (NUTS 2 szintű) régiók, melyek korábban megfeleltek az 1. célkitűzés támogatási kritériumainak, mára azonban egy főre jutó GDP-jük meghaladja a 15 tagú EU átlagának 75%-át. Ezen régiók 2013-ig fokozatosan csökkenő átmeneti támogatásban részesülnek (phasing-in).
Magyarországon a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésen belül az átmeneti támogatásra jogosult a Közép-Magyarország régió.
Közép-Magyarország helyzete sajátos. A rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a régió nem tartozik a „konvergencia” célkitűzés alá, mert 2000–2002-ben az egy főre jutó GDP-je meghaladta az EU-25 átlagának 75%-át. A régió azonban megfelel a rendelet 8 (2) cikkelye előírásainak, azaz 2006-ban még az 1260/1999/EK tanácsi rendeletben meghatározott 1. célkitűzés alá tartozik, és az 5(1) szerint számított egy főre jutó GDP-je 2000 és 2002 között meghaladta az EU-15 átlagának 75%- át. Így a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján jogosult átmeneti és egyedi alapon nyújtott (ún. phasing-in) támogatásra.

Európai területi együttműködés

Európai területi együttműködés azon NUTS 3 szintű régiókban támogatható, melyek bármely belső szárazföldi határ vagy bizonyos külső szárazföldi határok mentén fekszenek, valamint olyan tengeri határok által elválasztott régiók között, melyeket egymástól legfeljebb 150 km távolság választ el.

Kohéziós Alap

A Kohéziós Alap azon tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál. Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és ezáltal stabilizálódjon a gazdaságuk.
Magyarország egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) vásárlóerőparitáson 2001 és 2003 között 11.666 euró volt, ami az EU-25 átlag (21.254 euró) 54,9%-a. Magyarország elkészítette az EK-szerződés 104. cikkelyében meghatározott konvergencia-programot. Ennek alapján Magyarország – a rendelet 5(2) cikkelye értelmében – jogosult a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételére.

Fejlesztési célok meghatározása

Az európai uniós források elosztásának és a fejlesztési célok meghatározásának első lépése az európai szintű programozási szakasz, melyben az Európai Bizottság meghatározza az adott időszakra vonatkozó fejlesztési irányelveket. Első lépésben a Bizottság elkészíti a kohézióról szóló uniós stratégiai iránymutatások tervezetét.

Az irányelvek alapján minden tagállamban országos és térségi szintű elemzéseket végeznek, aminek eredményeként kidolgozzák saját fejlesztési terveiket. A stratégiai iránymutatások alapján minden tagállam elkészíti saját nemzeti stratégiai referenciakeretét (NSRK) és felsorolja a végrehajtani kívánt „operatív programokat” (OP). Amennyiben a terveket az Európai Bizottság elfogadja, az adott ország és az EU között létrejön az adott időszakra vonatkozó együttműködési keretrendszer.

A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztésekkel kapcsolatban – 2007 májusában – lezárultak a tárgyalások az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósítása, mely Magyarország európai uniós történetének második nemzeti fejlesztési terve. (Az első a Nemzeti Fejlesztési Terv címet viselte, mely a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan határozta meg hazánk Strukturális Alapokból támogatható fejlesztéspolitikai céljait.)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai:

a foglalkoztatás bővítése,
a tartós növekedés feltételeinek megteremtése.

A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések:

a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;
a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;
a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.

A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések:

a versenyképesség növelése;
a gazdaság bázisának a szélesítése;
az üzleti környezet fejlesztése, azon belül
az elérhetőség javítása,
a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.

Prioritások

Az átfogó célok elérése érdekében hat kiemelt területre összpontosítva indulnak meg a fejlesztések. E kiemelt fejlesztési területek az ún. prioritások, melyek köré operatív programok is szerveződnek. A tematikus operatív programokat regionális operatív programok foglalják keretbe.

prioritás: A gazdaság fejlesztése
prioritás: A közlekedés fejlesztése
prioritás: A társadalom megújulása
prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés
prioritás: Területfejlesztés
prioritás: Államreform

Operatív programok

A prioritásokban meghatározott beavatkozások különböző operatív programok (OP) keretein belül valósulnak meg. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elfogadott 15 operatív program között vannak gazdasági ágakhoz, szektorokhoz kötődő ún. ágazati operatív programok, valamint a hét hazai régióhoz kapcsolódó regionális operatív programok.