Az InnoLearn háló működésének alapelvei
[i]INNOLEARN
Innováció, újdonságkutatás alfejezet
A klaszterszervezést előkészítő tanulmány összefoglalója
Libetra Bt
Az „InnoLearn – A tudásháló klasztere” nevű projekt - "A tudásalapú gazdaság innováció és vállalkozásorientált fejlesztése" (Közép-Magyarországi Operatív Program - 2007-2013) regionális fejlesztési programjához csatlakozva - azt tűzte ki céljául, hogy egy hatékony, önszervező tudástermelési és tudáselosztási komplex, dinamikus hálózatot hoz létre. A hálózat tagjai olyan innovatív szervezetek, amelyek közös érdeke az, hogy egymás szervezeti tudását, tagjaik egyéni tudását megosszák, s a klaszter együttműködési tapasztalatait más szervezetek számára is elérhetővé tegyék. A regionális együttműködés célja az, hogy a közép-magyarországi régió vállalkozói szféráját bevonja a hálózati tudástermelés, tudásmegosztás, innováció-transzfer gyakorlati alkalmazásába. A tartalmi célok közül kiemelkedik az új projektek tervezése és a legmodernebb e-learning-didaktika alapján tervezett tananyagok együttműködő elkészítése és megosztása az esélyegyenlőség és a környezetvédelem témájában.[1]
Az „InnoLearn tudáshálózat szerkezete
A komplex, dinamikus hálózatok csak úgy működhetnek hatékonyan, ha létezik 2-3 stabil, sok kapcsolattal rendelkező hálózati csomópont, amelyekhez a gyenge kapcsolatok sokasága kötődik. Ez biztosítja a hálózat stabilitását. Ez azt is jelenti, hogy a csomópontokat tudatosan kell kiválasztani és a kapcsolatrendszerek jellegét, (a gyenge és erős kapcsolatok rendszerét) tudatosan monitoringgal kell kísérni, értékelni és fejleszteni.
A közös érdekek
Az InnoLearn klaszter működéséhez létfontosságú, hogy a partnerek jól definiálható, közös érdekeltséggel rendelkezzenek. Ha nincs vitákban, egyeztetésekben kiérlelt közös cél, ha a projekt céljai, időterve, munkamegosztása nem közös értékrenden alapul, akkor a hálózat működésképtelen. Emiatt rögtön a klaszterképzés elején rögzíteni kell a közös (és eltérő!) érdekeltségek rendszerét.
A közös nyelvezet
Nagyon fontos, és a legtöbb nagyhálózat szervezésekor elhanyagolt terület a szemantikai bizonytalanságok kiszűrése, pedig az együttműködés elemi feltétele a közös nyelvezet létrehozása. Ha a hagyományos ipari társadalmak didaktikai fogalmi készletét és az információs társadalom tanuláselméleti (konstruktivista, konnektivista) fogalmi rendszerét összehasonlítjuk, akkor láthatjuk, hogy két, eltérő szemantikai rendszerről van szó. Sokszor fordul elő a gyakorlatban, hogy a hálózat minden eleme meglenne (anyagi háttér, közös érdekek, célok, sokszínű tagság), de a hálózati munka azért nem halad előre, mert a tagok nem, vagy csak részben értik meg egymás fogalmi rendszerét. Ajánlatos tehát rögtön az elején sok energiát arra fordítani, hogy a klaszter tagjai tisztázzák: ugyanazt értik-e az adott fogalmon, mint partnereik. Segíthet ezen például – még a munkák megkezdése előtt – egy glosszárium közös kidolgozása.
Önmenedzselés, irányítás
A hálózati kapcsolatok kölcsönösségen, interaktivitáson alapulnak. Mindenki egyszerre „termelő” és „fogyasztó” is. Emiatt a hálózatok fenntartását, működtetését csakis egy megosztott irányításon alapuló önmenedzselés tarthatja fenn. A résztvevők azáltal jutnak hozzá a hálózat nyújtotta előnyökhöz, hogy aktívan részt vesznek annak működésében, irányításában és a célok elérésében. Ebben nem játszhatnak egyenlő szerepet a gyenge és az erős kapcsolatok, viszont ha e szerepek tisztázatlanok, akkor a kölcsönös egymásra várás állapota fenyegethet. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a hálózatok fenntartása emberi és anyagi erőforrást igényel. A források biztosítására, értelmes felhasználására, a tevékenységek megtervezésére, szervezésére és megvalósítására fenn kell tartani egy irányító testületet. Az irányító testület azonban csak akkor lehet egy hálózatban eredményes, ha nem egy hierarchikus szerkezet csúcsán, hanem a hálózat részeként működik.
Az idő
A hálózatok dinamikus szervezetek, amelyeknek életciklusuk van. Általános tapasztalat, hogy az együttműködés intenzitása nagyon hullámzó, és az idő múlásával, a lelkesedés lohadásával, a munka-haszon arányok felborulásával a görbe hajlamos arra, hogy lefelé tartson. Különösen a sok gyenge kapcsolat koordinálása halványul el az idő múlásával. Emiatt a központi kapcsolatoknak állandóan reflektálni kell a munka, a befektetett energia és az abból származó szervezeti haszon arányait, és motiválással, a célok és az eszközök újbóli tisztázásával, a határidők együttműködő újbóli rögzítésével, havonkénti videokonferenciák összehívásával kell elérni, hogy az aktivitás szinten maradjon.
A technológia
A hálózat csak akkor működik jól, ha egységes, minden tag által jól ismert, túl sok innovatív elemet nem tartalmazó eszközt használ. Ma már ennek a technológiai feltételei adva vannak, ugyanakkor már az elején biztosítani kell, hogy a közösen használt technológia mindenki számára ismert, átlátható és egyszerű kezelésű legyen.
A jól működő hálózat tényezői:[3]
|
Külső tényezők
|
Tagintézményi tényezők
|
Hálózati szintű tényezők
|
|
Az anyagi erőforrások megléte
|
„Hinni kell önmagunkban”
|
Konkrét célok
|
|
Szakmai- politikai támogatás
|
A motiváció megléte
|
Együtt megélt sikerek
|
|
Társadalmi elfogadottság
|
A vezető elkötelezettsége
|
Karizmatikus vezető
|
|
Szakértők segítsége
|
Idő, energia
|
„Legyen tétje a munkának”
|
|
Folyamatos monitoring
|
Az emberi erőforrások megléte
|
PR-tevékenység
|
|
Hatékony PR és szakszerű kommunikáció
|
Szakértelem, a célok belsővé tétele
|
Informális tagintézményi látogatások
|
|
A feladatellátás rendezett szabályozási környezete
|
Hatékony forrásgazdálkodás
|
Szabad betekintés egymás munkájába
|
|
|
|
Az anyagi és emberi erőforrások megléte
|
Gödöllő, 2009. szeptember 3.
Dr Bessenyei István
[1] [1] Lásd részletesen: Innolearn – a tudásháló klasztere - Klaszter fejlesztési koncepció és cselekvési terv
1. számú melléklet
[2] Az összefoglaló Havas Péter: A hálózatok szerepe a fenntarthatóság pedagógiájában c. tanulmányának alapgondolatait használta fel. (évszám nélkül) http://www.google.hu/search?hl=hu&q=A+h%C3%A1l%C3%B3zatok+szerepe+a+fenntarthat%C3%B3s%C3%A1g+pedag%C3%B3gi%C3%A1j%C3%A1ban%E2%80%9D+&sourceid=navclient-ff&rlz=1B3GGGL_huHU310HU311&ie=UTF-8
[3]Forrás: Havas Péter, 6. old.
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges